A kamerával történő megfigyelésről külön jogszabály nem rendelkezik. Ebben a kérdésben elsősorban a GDPR, az Info törvény, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény (Szvtv.) rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Az Szvtv. korábban meghatározta, hogy mely adatkezelési célok érdekében lehetett elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni:

• az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme,
• veszélyes anyagok őrzése,
• üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme,
• valamint vagyonvédelem céljából.

A törvény módosításával az adatkezelés fent meghatározott céljai, továbbá az adatkezelés időtartamára vonatkozó maximális időkorlát kikerült a jogszabályból. Most már mind a kettőt az adatkezelő jogosult meghatározni, figyelembe véve az adatkezelésre irányadó alapelveket, mint például az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve.

A kamerás megfigyelés jogalapja általában az adatkezelő jogos érdeke. Ebben az esetben az adatkezelőnek érdekmérlegelési tesztet kell elvégezni: meg kell állapítani, hogy az adatkezelő jogos érdeke (pl. vagyonvédelem) elsőbbséget élvez-e az érintettek érdekeivel, személyiségi jogaival szemben.

Fontos, hogy elektronikus megfigyelőrendszer kizárólag magánterületen alkalmazható, valamint nem üzemeltethető kamera olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen stb.

Kamerás megfigyelés esetén jól látható helyen, jól olvashatóan figyelemfelhívó jelzést szükséges elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak. Továbbá adatkezelési tájékoztatót kell közzétenni a megfigyelés céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának időtartamáról, az üzemeltető személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről. 

Az érintettnek joga van ahhoz, hogy a képmását tartalmazó felvételről másolatot kapjon és kérheti a személyes adatainak törlését is.

Munkahelyi kamerák üzemeltetése:

A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos.

A kamerás megfigyelés megkezdése előtt a munkavállalókat tájékoztatni kell többek között a kamerák elhelyezkedéséről, a megfigyelés alatt álló területekről, az adatkezelés jogalapjáról és céljáról, a felvételek tárolásának idejéről, a felvételek megismerésre jogosult személyek köréről, a munkavállalókat megillető jogokról stb.

A munkáltatók rendszerint nem alapozhatják az adatkezelést a munkavállaló hozzájárulására, mert az a munkáltató és munkavállaló közötti alá-fölérendeltségi viszony miatt nem lehet önkéntes.

Fontos, hogy a munkavállalókat a munkahelyen is megilleti a magánélethez való jog, a munkavállalók magánélete pedig nem ellenőrizhető. A „munkahelyi magánélet” tipikus színhelyei például az ebédlő vagy a pihenő, így ezekben a helyiségekben főszabály szerint nem lehet kamerát elhelyezni.

Nem lehet kamerákat működtetni a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység kifejezett megfigyelése céljából sem.

Társasházi kamerák telepítése:

A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló kamerarendszer létesítéséről és üzemeltetéséről a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. Ebben az esetben az SZMSZ-nek tartalmaznia kell a kamerarendszer üzemeltetéséhez szükséges adatkezelési szabályokat.

A kamerarendszer üzemeltetőjével a közös képviselő vagy az intézőbizottság köt szerződést.

A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.

A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy üzlethelyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve.

A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.